✝ Balatoni Mátyás (1918. április 18. – 2017. március 14.)
adományozás éve: 2001
A mágocsi gyermekként fölcseperedett Balatoni Mátyást már kamaszkorában Ausztriában taníttatták, később Pécsett teológiát, a Budapesti Pázmány Péter egyetemen pedig angolt, németet és latint tanult. A háború után csak nehezen indult el a pályája. 1956 után egy évre bebörtönözték. Később Mágocson világi és egyházi kórusa is volt. Kodály Zoltán egy látogatása alkalmával, elsőként a mágocsiaknak engedte, hogy fölvegyék a nevét, így ez az ország első Kodály-kórusa. Egyházzenei vonalon Balatoni Mátyás már a háború alatt megalapozta későbbi sikereit. Szerzeményei között szám szerint öt Áve Mária című mű szerepel. Az 1940–ben írottal 1993–ban Németországban, az 1955–ben írottal pedig 2000-ben Moszkvában szerezte meg félszáz hasonló pályamű közül az első helyet.
A mágocsi millenniumi ünnepségen átvett okmány felsorolja a helyben egyszerűen csak Matyi bácsinak szólított egyházzenész felsorolhatatlan érdemeit. Köztük a két évtizedes községi templomi kántori, orgonistai szolgálat, a kórus, az ének- és zenekultúra terén a Kodály által is méltányolt tevékenysége egyaránt szerepel. Küzdelmes élete újabb színtere később a pécsi Székesegyház lett, ahol Halász Bélával együtt szolgáltak orgonistaként. Közben megszületett egy seregnyi mű, a Mágocsi induló, az utóbbi idők hazai kóruséletében nagy port fölkavart Millenniumi Himnusz és a Millenniumi Induló.
✝ Sziveri Mátyásné (1945. február 9. – 2014. július 30.)
adományozás éve: 2001
A Képviselő-testület adományozott díszpolgári címet Sziveri Mátyásné részére, a település fejlesztése érdekében tett tevékenységéért. Az ő tanácselnökségének ideje előtt a falunak 30 éves lemaradása volt a többi településhez képest. A fejlődésért sok mindent megtett a falu érdekében, aktívan kivette részét a község fejlesztésében, felvirágoztatásában. 1994 és 1995 években, nyugdíjazását megelőzően polgármesterként is tevékenykedett.
✝ Teufel Franz (1926. március 21. – 2016. november 18.)
adományozás éve: 2007
A harmadik kitüntetés 6 évvel később találta meg jogos gazdáját, Teufel Franz személyében. Díszpolgári címet Mágocs település monográfiájának megírásáért kapta. „A településmonográfia a földrajztudománynak azon szelete, amely valamely település jellemzőinek tételes kutatásával, illetve annak eredményeinek leírásával szolgál.” – Wikipédia.
Könyve 1989 telén, saját költségén jelent meg, mely külföldi levéltári kutatásokon alapul és Mágocs történetét mutatja be, a 900-as évek végétől, a német nemzetiséggel kapcsolatosan. A munka értékes mivoltát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a stuttgarti tartományi könyvtár igényt tartott a könyvre. A főiskolákon és egyetemeken tanuló hallgatók több esetben szakdolgozatuk elkészítéséhez is felhasználták forrásmunkaként. A könyvet a Mágocsért Alapítványon keresztül fordították le diákok magyarra és szerkesztették nyomtatás alá.
Latin szövegek fordítása Teufel Franz német eredetije alapján.
Magyar nyelven kiadja: Mágocsért Alapítvány.
